4

2017/4.

ÉlményMűhely – Az örömteli alkotás közössége

 


Az ÉlményMűhely Matematikai-Művészeti Mozgalom 2008-ban indult útjára Pécsről matematikusok, művészek, kézművesek, játékkészítők, tanárok, szülők és gyerekek összefogásával. Nemzetközi szinten is az elsők között vágtak bele a STEAM (Science, Technology, Engineering, Arts & Mathematics)-területek integrált oktatási és tanulási módszereinek feltérképezésébe és továbbfejlesztésébe. Az évek során egyszerre sikerült egy nyitott közösséget, egy tanárokat, kutatókat és művészeket összekapcsoló szakmai hálózatot és több száz szakembert mozgósítani képes művészeti-tudományos kreatív ügynökséget megalapozniuk. A részletekbe az alapítók egyike, a Magyarországon is aktív, de több mint egy évtizede Finnországban élő Fenyvesi Kristóf avatta be magazinunkat.

 

Hogyan született meg ennek az egyedülálló kezdeményezésnek az ötlete?

Pécsen dolgoztam mint kulturálisprogram-szervező, mellette doktori iskolába jártam, tudományos tevékenységet végeztem. Folyamatosan azon gondolkodtam, hogyan lehetne ezt a két dolgot összekapcsolni, tehát olyan kulturális eseményt szervezni, amely tudományos szempontból is releváns. Az első ilyen kezdeményezésünk volt az Erdély Dániel grafikus-formatervezővel, valamint számos hazai és külföldi munkatársunkkal 2007-től évente megrendezett Ars GEometrica matematikai-művészeti fesztivál. Ez a rendezvényünk néhány más projekttel együtt a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa program egyik előkészítő eseményévé vált. A titulus elnyerésével megnyílt a lehetőség arra, hogy nagyobb léptékben is gondolkodjunk. 2010-ben meghívtuk Pécsre a Bridgest, amelyik a világ legnagyobb matematikai-művészeti közössége olyan magyar előadókkal, mint például Rubik Ernő vagy Lovász László. A világ minden tájáról jöttek tudósok és művészek, hiszen ez egy kiállításokkal, koncertekkel, színházi előadásokkal, családi és közösségi programokkal teli egész hetes program volt, mely tudományos jelentőségét megtartva olvadt bele a város fesztiválszerű rendezvényeibe. A világ kiemelkedő tehetségű matematikusainak és művészeinek találkozása a pécsi gyerekekkel a rendezvényeink családi napján mindig átütő élményt jelentett. Rájöttünk, hogy minderre nem csak évente egyszer lenne szükség. Úgy éreztük, hogy meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy ez a szellemiség minél több iskolában kibontakozhasson akár a hétköznapokban is, mégpedig a gyerekeket, a tanáraikat és a szülőket is közösséggé kovácsolva. Tulajdonképpen ennek az ambiciózus szándéknak az eredménye az ÉlményMűhely. Mire az ÉlményMűhely elindult, addigra már az ország minden tájáról jelentkeztek matematikusok, művészek, kézművesek, játékkészítők, tanárok, szülők és gyerekek, hogy szeretnének bekapcsolódni. Eközben a Bridges, illetve a magyar gyökerű, de ugyancsak nemzetközi szimmetria mozgalom révén, a nemzetközi utak is megnyíltak előttünk... Elgurítottunk egy hógolyót, és egy lavinát kaptunk vissza.

 



Mi a küldetésetek?

Az ÉlményMűhely oktatási és kutatási tevékenységében a tudomány- és művészetpedagógia különféle módszereinek összekapcsolhatóságából indulunk ki. Tartalmi szempontból a matematikailag megragadható összefüggések sokszínűségének, művészeti és kulturális jelentőségének közösségi felfedezésében szeretnénk mind a fiatalokat, mind az idősebbeket támogatni. Az is foglalkoztat bennünket, hogy egy esztétikai élmény vagy alapvetően művészi, kreatív motiváció miként vezethet új matematikai vagy természettudományos felismerésekhez. A művészi alkotásnak, a kreatív élménynek ugyanakkor nagy szerepet tulajdonítunk a matematikából tanultak személyessé tételében és személyközpontú átadásában is. A matematika a tudományok közös nyelve, ezért a tevékenységünk számos más tudományterületre is kiterjed, mint ahogy a vizuális művészeteken kívül a zene vagy a technológia, például a robotika vagy a kódolás kreatív alkalmazása is a profilunkba illeszkedik. A jelenlegi oktatási trendek között a tágabb kontextust számunkra a STEAM-mozgalom jelenti, ami nem más, mint a Science (tudomány), a Technology (technológia), az Engineering (mérnöki ismeretek), az Arts (művészetek) és a Mathematics (matematika) összekapcsolása. A valódi problémák komplexek, megoldásuk soha nem korlátozódhat egyetlen tudományterületre, hanem a perspektívákat egyesítő, úgynevezett transzdiszciplináris megközelítést igényelnek. Az ÉlményMűhelyben a közösségi problémamegoldó gyakorlatok kialakításának fontosságában hiszünk, és a gyerekeket minél több fizikai, mentális és intellektuális eszközzel igyekszünk ebben támogatni. A célunk, hogy megmutassuk: a matematika a közös élmények, felismerések forrása, az örömteli alkotás eszköze. Ezt az élményt szeretnénk előidézni játékos formában és mindenki számára hozzáférhető módon, hogy motivációt nyújtsunk a tanuláshoz.

 

„A célunk, hogy megmutassuk: a matematika a közös élmények, felismerések forrása, az örömteli alkotás eszköze.”

 

Ki a célközönségetek?

Mindig a közösségből indulunk ki, és a közösség tudásán, érdeklődésén alapul minden. Az ÉlményMűhely tulajdonképpen egy párbeszédplatform, lehetőség arra, hogy megismerjük egymás gondolatait, és ezeket úgy forgassuk-rakosgassuk, mint a Rubik-kockát. Rendezvényeinkre játszani és felfedezni hívunk minden érdeklődőt. Az elmúlt időszakban megrendezett országos érdeklődésnek örvendő, illetve külföldi programjainkon több mint 30.000 általános és középiskolai tanuló, főiskolás, egyetemista diák, valamint több ezer pedagógus és majdnem ugyanannyi szülő vett részt. Rendezvényeink Magyarországon kívül rendszeresek Finnországban, valamint az ÉlményMűhely szinte állandóan meghívásokat kap Európa más országaiba, Észak-Amerikába, Ázsiába, ahol több rangos nemzetközi szakmai szervezet, intézmény és oktatásieszköz-fejlesztő cég partnere vagyunk.

 

„Az ÉlményMűhely tulajdonképpen egy párbeszédplatform, lehetőség arra, hogy megismerjük egymás gondolatait, és ezeket úgy forgassuk-rakosgassuk, mint a Rubik-kockát.”

 

 Nemzetközi pályán

A finnországi ÉlményMűhely rendezvényei mára ugyanolyan rendszeresek, mint a magyarországi események, illetve 2017 sok nemzetközi szereplést is hozott. Többször jártunk Dél-Afrikában a nyár folyamán. Fokváros egyik jelentős eseménye az Open Design Festival, amelynek idén a fő témája az oktatás, illetve a tanulás volt. Nagy megtiszteltetésnek éreztük, hogy az ÉlményMűhely foglalkozásait választották főszereplőnek, ráadásul több ottani kutató és pedagógus kezdte tanulmányozni megközelítési módunkat, vagyis a módszereinken, oktatási anyagainkon alapuló foglalkozások már Dél-Afrikában is elindultak. Fokvárosban naponta több száz gyerekkel találkoztunk. A város legszegényebb környékeiről is érkeztek hozzánk gyerekek. Óriási élmény volt velük dolgozni és megtapasztalni, hogy milyen örömmel és mekkora lelkesedéssel vetették bele magukat a közös problémamegoldásba. Sokat jelentett számukra, hogy nálunk nem abba a hierarchikus tanár-diák viszonyba csöppentek, amit az iskolai tanulmányaik alatt megszoktak, hanem tanárok és diákok együtt, gyakorlatilag egymást inspiráltuk.


Felmérők kontra mentális jóllét

Koreában – számos kutató, tanár és oktatásieszköz-fejlesztő mellett – az oktatási minisztérium munkatársaival is találkoztunk. A már említett STEAM-megközelítés Koreában az új tanterv része, illetve élen járnak mind a PISA-, mind a TIMSS-felméréseken szerzett eredmények tekintetében, akárcsak korábban a finnek. Viszont egészen más az oktatási kultúra Koreában, mint például Finnországban, ahol a hangsúlyt a gyerekek saját világára, az önrendelkezésre, a demokratikus működésre, az átlátható viszonyokra és az egyenrangúságra helyezik. Ezzel szemben Koreában a gyerekek sokkal inkább alárendeltek és meglehetősen túlterheltek. De mégis hogyan lehet hasonló eredményeket elérni egészen másfajta mentalitással? Finnországban újabban egyébként is azt mondják, hogy túl sokat foglalkoztunk a diákok teljesítményének mérésével, holott sokkal fontosabb lenne, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolában. Szerencsére már Koreában is egyre gyakoribbak az ehhez hasonló vélemények, miszerint arra kellene elsősorban koncentrálni, hogy a gyerekek szeretnek-e iskolába járni, szeretnek-e tanulni, és hogy a mentális jóllétükhöz hozzájárul-e az iskola, az a közösség, amelyben tanulnak. Szomorú, ám fontos adat, hogy több olyan országban, ahonnan a kiváló PISA-eredmények jönnek (pl. Szingapúr, Korea) nagyon magas az iskoláskori öngyilkosságok száma. Fontos-e, hogy ők állnak a ranglétra csúcsán, ha ennek ilyen ára van?

 

 „…túl sokat foglalkoztunk a diákok teljesítményének mérésével, holott sokkal fontosabb lenne, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolában.”

 

Említettél több kecskeméti kapcsolódást. Melyek ezek?

Kriston Vízi József, a Katona József Múzeum a muzeológusa, valamint Szabics István, a Bács-Kiskun Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei igazgatója fontos magyarországi mentora az ÉlményMűhelynek. Nagy lehetőség volt, hogy a Csiperón is bemutatkozhattunk, és örülünk, hogy ismerhettük Farkas Gábort, hogy együtt dolgozhattunk. A kecskeméti CaraWonga oktatási eszköz magyarországi és külföldi eseményeink kedvelt szereplője. A közelmúltban Finnországban is rendeztek egy Bridges-konferenciát, melynek kísérőeseménye volt Orosz István kecskeméti születésű képzőművész kiállítása. A konferenciát megrendező közép-finnországi Jyväskyläi Egyetem Információtechnológiai Kara úgy döntött, hogy állandó kiállítást nyit a Finnországba érkezett 26 Orosz-műalkotásból. A kar falaira helyezték el a képeket, hogy ezzel is hangsúlyozzák a humanista alapállást az ember és a technológia kapcsolatában. Finnországban a humán dimenzió minden kérdésben nagyon fontos: ha folyamatokban gondolkozunk, az embernek kell lennie a kezdetnek és a végnek.

 

Bajáki Zsanett


Fotó: ÉlményMűhely



© Minden jog fenntartva!